LIVIUS, Titus: T[iti] Livii Patavini Historicorum omnium Romanorum longe uberrimi et facile principis libri omnes, quotquot ad nos pervenere. Nove editi et recogniti, et ad vetustissima manu exaratorum codicum Fuldensium, Moguntinensium et Coloniensium fidem emendati a Francisco Modio Brugensi in eundem Livium observationes, emendationes, animadversiones, annotationes, denique variae variorum. Atque in eis Henrici Loriti Glareani, Beati Rhenani, M. Antonii Sabellici, Wilhelmi Godelevaei, Francisci Robortelli, Caroli Sigonii, Sigismundi Gelenii, Laurentii Vallae, Joannis Velcurionis, Joannis Saxonii. Ipsius demum Modii in Livium prope universum notae, partim ab eo scriptae, partim ex Brissonii, Lipsii, Cuiacii, aliorumque doctisssimorum nostri aevi virorum editis, hactenus ingenii monumentis exscriptae. Una cum fragmentis eorum vetustiorum historicorum annaliumque scriptorum quos Livius secutus est, et auctores habuit, quorum catalogum vide post praefationem. Quibus accessere praeterea ne quid in hac novissima editione desiderari possit, Chronologia nova Caroli Sigonii et eiusdem in eandem observationes. Tabula concionum atque orationum omnium T[iti] Livii aliaeque de quibus item oppurtune post praefationem indicabimus. Ad illustrissimum Belgicae iuventutis principem, Carolum, comitem Egmondanum etc. Cum indice rerum verborumque, novo longe locupletissimo.

Francofurti, impensis Sigism. Feyrabendii et sociorum, 1588. 2^o, 682 + 613 pp.

Francofurti ad Moenum, apud Joannem Wechelum, impensis Sigismundi Feyrabendii, Henrici Thackii et Petri Fischeri sociorum, 1588.

Példányleírás: Vaknyomásos bőrkötés. A gerincen: 22. Az első táblán, belül: 416.

Possesorok: Az előzéklevél versón Zrínyi “Nemo me ... 1646" exlibrise.

Zrínyi bejegyzései?: Az íráskép alapján nem tulajdoníthatók egyértelműen Zrínyinek; DRASENOVICH nem említi őket.

Első táblán, belül: Amor cur non - mellette kis obszcén rajz.

Utolsó üres lapon: Xantus nomen habet zephjror(um) pede uicerat onix.

Azonosítás: KENDE 118; FERENCZI 361.

Zrinyiana: A régebbi római történetből Zrínyi számos példát idéz fel Livius nyomán prózai műveiben; a 45. af. esetében tévesen Plutarkhosnak tulajdonítva egyet (cf. BORZSÁK 1964, p. 212). A példák egy részében szó szerint is idézi Livius szövegét, de többnyire nem említi a szerző nevét: VI. disc. (Bacontól átvéve); 66. af.; 2. cent. (Machiavelli XXXVIII. discurcusából átvéve); 4. cent.; Mátyás-elmélkedések p. 198 (Livius “res Romana" kifejezését “res Hungara"-ra módosítva!); Áfium p. 214; Montecuccoli-röpirat. Két helyen nyilatkozik is Liviusról. Vitéz hadnagy első előszó: Tacitus tömörségét dicséri Livius ellenében, “noha megvallom, többet tanulhatni vitézi dolgot Liviusból" (cf. KLANICZAY 1985, p. 208); Mátyás-elmélkedések p. 179: Istvánffyt hasonlítja Liviushoz, valamint Curtiushoz és Plutarkhoshoz.

JOSEPHUS, Flavius: Flavii Josephi Antiquitatum Iudaicarum libri XX. Adiecta in fine appendicis loco Vita Josephi per ipsum conscripta, a Sigismundo Gelenio noviter iam conversi. De bello Judaico libri VII ex collatione Graecorum codicum per Sig. Gelenium castigati. Contra Apionem libri II. pro corruptissimis antea, iam ex Graeco itidem non solum emendati, sed etiam suppleti, opera eiusdem Gelenii. De imperio rationis, sive de Machabeis liber unus, a Des. Erasmo Roterodamo recognitus. Cum indice accuratissimo.

Basileae, 1548 (in officina Frobeniana per Hieronymum Frobenium et Nicolaum Episcopium). 2^o, 886 pp.

Azonosítás: NUC. A Catalogus-ban olvasható “Antiquitatum Judaicarum libri" címkezdet csupán Josephus összes művei XVI. századi kiadásainak egy meghatározott csoportjában szerepel. (A Zsidó régiségek önálló kiadásainak a címe mindig “De antiquitate" vagy “De antiquitatibus" alakkal kezdődik!) Első ízben 1534-ben adta ki Frobenius a fenti címkezdettel Josephus összes műveit, de ebben, valamint több következőben még nem szerepel a Vita Josephi. Ez az 1548. évi kiadásban jelenik meg először, majd ugyanígy 1554-ben és 1559-ben is. Zrínyi példánya e három kiadás egyike lehetett. (Az 1566. évi lyoni kiadásban már változik a címszöveg: “adiecta" helyett “adiuncta" áll.)

[3] Cai Juli [sic] Solini Polyhistoriarum / In Eodem Volumine autem continentur sequentes. / Pomponii Melae, Cosmographi de Orbis situ proemium / Navigatio Ad Terras ignotas Aloysij Cadamustij Archiangelo Madrignano interprete. / Navigatio Christophori Columbi, qua multas Regiones hactenus Orbi incognitas inuenit, inuentasque Hispaniae Rex coli iussit et frequentari. / Albericus Vesputii nauigatio. / Petri Aliaris nauigatio. / Mercatorum quorundam Epistolae / Josephi Indi nauigatio, Vlisbonam aduentus et eiusdem a Rege exceptio. / Americi Vesputii nauigatio. / Lvdouici Romani Patritij nauigationis Aethiopiae, Aegipti, utriusque Arabiae, Persidis, Siriae ac Indiae intra et extra Gangem. / Locorum Terrae Sanctae exactissima descriptio / Marci Pauli Veneti de Regionibus Orientalibus. Libri tres. / Haithoni Armeni Ordinis Praemonstratensis De Tartaris / Mathiae a Michov. De Sarmatia Asiana atque Europea libri duo. / Pauli Jovii, Nouocomensis, De legatione Moscouitarum libellus ad Joannem Rufum Archiepiscopum Cosentinum. / Petrus Martyr De insulis nuper repertis. et de moribus incolarum. / Erasmi Stellae, Libanothani, de uetustatibus Borussiae lib: duo: / Petri Martyris Angli mediolanensis etc. / Oceanaeae [sic] Decadis liber primus ad Ascanium etc. / Liber in integra filera lacer.

a) SOLINUS, Caius, Julius; POMPONIUS MELA: > > C. Julii Solini Polyhistor, rerum toto orbe memorabilium thesaurus locupletissimus. Huic ob argumenti similitudinem Pomponii Melae De situ orbis libros tres, fide diligentiaque summa recognitos, adiunximus. Acceserunt his praeter nova scholia, quae loca autoris utriusque obscuriora copiose passim illustrant, etiam tabulae geographicae permultae, regionum locorum, marium, sinuumque diversorum situs pulchre deliniantes. Cum indice rerum atque verborum in utroque observandorum locupletissimo.

Basilieae, 1538< < , (apud Michaelem Isingrinum et Henricum Petri). 2^o, 230 pp.

b) [HUTTICH, Johann; ed.]: > > Novus orbis regionum ac insularum veteribus incognitarum, una cum tabula cosmographica et aliquot aliis consimilis argumenti libellis, quorum omnium Catalogus sequenti patebit pagina. His accessit copiosus rerum memorabilium index.

Basileae, apud Jo. Hervagium, 1532.« 2^o, 584 pp.

c) ANGHIERA, Pietro Martire d': »Petri Martyris ab Angleria, Mediolanen oratoris clarissimi, Fernandi et Helisabeth Hispaniarum quondam regum a consiliis, de rebus Oceanicis et orbe novo decades tres, quibus quicquid de inventis terris traditum, novarum rerum cupidum lectorem retinere possit, copiose, fideliter, eruditeque docetur. Eiusdem praeterea legationis Babylonicae libri tres, ubi praeter oratorii muneris pulcherrimum exemplum etiam quicquid in variarum gentium moribus et institutis insigniter praeclarum vidit, quaeque terra marique acciderunt, omnia lectu mire iucunda, genere dicendi politissimo traduntur.

Basileae, apud Joannem Bebelium, 1533.« 2^o, 91 ff.

Példányleírás: Elrongyolt (lacer!) kolligátum, melynek mindhárom tagja elöl csonka volt. Mivel a Catalogus nem utal se pergamen, se bőr-, se papírkötésre, a három azonos méretű csonka könyv talán zsinórral alkotott egy egységet.

Azonosítás: a) Wolfb. pld. Solinus és Pomponius Mela műveinek olyan együttes kiadásai, melyeknél az előbbi munkájának a címe a “Polyhistor" szóval kezdődik, 1538-ból, 1543-ból és 1576-ból Bázelből ismeretes. Minthogy a kolligátum többi tagja minden jel szerint az 1530-as évekből való bázeli kiadvány, a három közül feltehetően a fent leírt, 1538 évi első kiadásról lehet szó. Minthogy a könyv elöl csonka volt a Catalogus írója Solinus esetében az élőfejet vette alapul, mely így szól: “C. Julii Solini Polyhistor." (A “Polyhistor"-t rövidített szónak képzelhette s ezért oldotta fel - szerencsétlenül - “Polyhistoriarum"-ra.) A kötet 153. lapján kezdődik Mela műve ilyen indítással: “Pomponii Melae Cosmographi de orbis situ liber primus, proemium". Ez a szöveg került be, rövidítve a Catalogus-ba. - b) Wolfb. pld. A Novus orbis címen megjelent, az új felfedezéseket ismertető első híres nyomtatott útleírás-gyűjtemény pontosan azokat a szövegeket és azonos sorrendben tartalmazza, mint amelyeket a Catalogus felsorolt. Minthogy a példány ezúttal is elöl csonka volt, a Catalogus nem ismeri a címet, s nem tesz említést Simon Grynaeus előszaváról, valamint Sebastian Münster bevezetéséről. Nem ismeri a csonkaság folytán a címlevel versóján olvasható tartalomjegyzéket sem, amit az is bizonyít, hogy az antológia szövegeit sok esetben a jegyzéktől eltérő módon említi. Kevés kivétellel megegyeznek viszont a Catalogus szerző- és címjelölései a könyvben kinyomtatott szövegek élén olvasható címformával, vagy esetleg a rövidebb élőfejjel. Néhány példa:

Tartalomjegyzék: Aloysii Cadamusti navigatio ad terras ignotas, Archangelo Madrignano interprete

A szöveg címe: Navigatio ad terras ignotas Aloysii Cadamusti, Archangelo Madrignano interprete

Catalogus: Navigatio ad terras ignotas Aloysii Cadamusti, Archangelo Madrignano interprete

Tartalomjegyzék: Alberici Vesputii navigationum epitome

A szöveg címe: Navigationum Alberici Vesputii epitome. De novo orbe, e lingua Hispana in Italicam traducto.

Catalogus: Alberici Vesputii navigatio

Zrínyi könyvtárának katalogizálója tehát a könyvet végiglapozva tüntette fel az egyes írások szerzőjét és címét, az ott olvasható valamelyik változatot követve. Néhány esetben mutatkozik csak gyanúra okot adó eltérés: Három, igaz igen rövid s könnyen elnézhető szöveget nem említ a Catalogus. Egy esetben a cím és az élőfej alapján önálló fogalmazást ad, ami írójának nem szokása:

Tartalomjegyzék: Iosephi Indi navigationes

A szöveg címe: Quomodo Iosephus Indus venit Ulisbonam et exceptus a rege honorifice...

Catalogus: Iosephi Indi navigatio, Vlisbonam aduentus et eiusdem a rege exceptio

Végül, a kötet utolsó szövege esetében a Catalogus a könyvben lévő mindhárom címjelöléstől eltér:

Tartalomjegyzék: Erasmi Stellae de Borussiae antiquitatibus lib. II.

A szöveg címe: Erasmi Stellae Libonothani [sic] de Borussiae antiquitatibus liber primus

Catalogus: Erasmi Stellae Libanothani de uetustatibus Borussiae lib: duo

(Megjegyzendő, hogy a “de vetustatibus" alak Stella műve önálló kiadásának a címében sem szerepel.) Mindezek alapján aligha kétséges, hogy Zrínyi kolligátumának második tagja a Novus orbis egy elöl csonka példánya volt, de az említett eltérések miatt nem állítható teljes bizonyossággal, hogy a fent leírt 1532-es bázeli kiadásról van szó. Az 1532. évi (két változatban is megjelent) párizsi, rosszul paginázott kiadás tartalmilag és a szövegek címe tekintetében teljesen megegyezik a bázelivel, így ha ezt vesszük számításba, akkor sem válik kétségtelenné az azonosítás. A következő, 1537. évi bázeli kiadás viszont azért nem jöhet szóba, mert bár ennek a szövege is teljesen egyezik az 1532. évivel, a végén hozzá van csatolva Maximilianus Transylvanus beszámolója a Magellan-expedícióról, melyet a Catalogus nem említ. (Vagy talán Zrínyi példánya hátul is csonka volt?) Az ezutáni kiadások pedig még további bővítéseket tartalmaznak, az eredeti anyagból pedig többet elhagynak. Így végül vagy egy a bibliográfiai irodalomban ismeretlen, 1532 és 1537 között megjelent kiadással kell számolnunk, vagy pedig tudomásul kell vennünk a Catalogus készítőjének következetlenségét. Cf. Max BÖHME, Die großen Reisesammlungen des 16. Jahrhunderts und ihre Bedeutung, Strassburg, 1904, repr. Amsterdam, Median, 1962, pp. 48-69 (a szerkesztő személyének meghatározásával); John ALDEN, Dennis C. LANDIS, European Americana: a Choronological Guide to Works Printed in Europe Relating to the Americas, 1493-1776, New York, Readex books, 1980, I, pp. 37-45. - c) Bibl. Nat. pld. Anghiera fokozatosan nyolc dekádra növesztett híres felfedezéstörténetéből az első három dekád először 1516-ban Alcalában jelent meg; nem valószínű, hogy e spanyolországi kiadvány került volna Zrínyi kolligátumába. A könnyebben hozzáférhető legrégibb kiadás a fent leírt bázeli, mely az első három dekád mellett tartalmazza egyrészt a negyediknek (“de inventis nuper terris") a kivonatát, mely szöveg egyékbént azonos a Novus orbis utolsó előtti szemelvényével (“De insulis nuper repertis"), másrészt a szerzőnek egy korábbi, keleti követjárásáról szóló beszámolóját. Minthogy ez a könyv is csonka volt, a Catalogus készítője nem a címét írja le, hanem azt a szöveget rövidíti, mely az első dekád élén áll: “Petri Martyris Angli Mediolanen. consiliarii regii protonotarii apost. Oceaneae decadis liber primus, ad Ascanium Sphorciam vicecomitem, cardinalem, vicecancellarium." Anghiera könyvének a Novus orbis-hoz való hozzákapcsolása (kötése?) nem lehetett véletlen. Erre mutat, hogy az OSZK 1532-es Novus orbis példányához is hozzá van kötve Anghiera művének ugyanez az 1533. évi kiadása. Úgy látszik e két könyvet szokás volt együtt forgalomba hozni. Erre utal az is, hogy a Novus orbis 1534-ben Strassburgban megjelent német fordítása a törzsanyagban szereplő rövid Anghiera-szemelvény helyére, vagyis a Jovius és Stella művei közé, Anghiera fenti kiadása teljes szövegének a fordítását illesztette. Cf. BÖHME, pp. 63-64.

< 4> 62 De Vrbis ac Romani olim Imperij Splendore, opus eruditionibus, Historijs, ac animaduersionibus tam Sacris quam profanis Illustratum etc. liber nouus in integra filera in alba membrana. [Más kézzel utólag:] Casalius Joes Bapta.

CASALIO, Giovanni Battista: De urbis ac Romani olim imperii splendore. Opus eruditionibus historiis ac animadversionibus, tam sacris quam profanis illustratum. In quo etiam nonnulla ex occasione tanguntur, tam circa Romanae ecclesiae principatum, quam circa alias reliquarum orbis regionum res memoratu dignas. Auctore Joanne Baptista Casalio Romano.

Romae, anno jubilei 1650, ex typographia Francisci Alberti Tani. 2^o, 437 pp. Metszetes előzék-címlappal

Példányleírás: Pergamenkötés. A gerincen: 62. Az első táblán belül: 435.

Possessorok: Az első táblán, belül Zrínyi “Sors bona ... 1652" exlibrise.

Azonosítás: KENDE 41; FERENCZI 264.

PLUTARKHOS: Plutarchi Cheronei Graecorum Romanorumque illustrium vitae ...

Basileae, ex aedibus Jo. Bebelii, 1535. 2^o, 401 pp.

Azonosítás: NUC. Plutarkhos életrajzainak számtalan latin kiadása között a Catalogus által megörökített címváltozat a fenti kiadásban jelenik meg először. Ezután még több bázeli, valamint egy velencei és egy lyoni kiadás használja ezt a címet. Utoljára az 1554. évi bázeli kiadásban tűnik fel; a következő 1558. évi kiadás már címvariánst alkalmaz. Zrínyi példánya tehát egy 1535 és 1554 között megjelent - valószínűleg bázeli - kiadás lehetett.

Zrinyiana: Műveiben bőven kölcsönzött Zrínyi Plutarkhos életrajzaiból történeti példákat: VI. disc. (kétszer is); 45. af.; Mátyás-elmélkedések pp. 181, 190 (kétszer is), 199; levél Ruchich Jánoshoz, 1658; Montecuccoli-röpirat (kétszer is). Forrását csak három esetben nevezi meg, s rendszerint emlékezetből idéz, többször összezavarva a tényeket. Cf. FERENCZI 1921, pp. 44-45; BORZSÁK 1964, p. 212; NÉGYESY-KOVÁCS 1985, pp. 84-85. Mátyás-elmélkedések p. 179: Istvánffyt hasonlítja Plutarkhoshoz valamint Liviushoz és Curtiushoz.

<6> 300 Plutarchi Chaeronensis uitarum parallelarum seu comparaturum [sic] Augustano interpraete Tomi tres: liber in folio quarto, membrana alba et sat forti.

PLUTARKHOS: Plutarchi Chaeronensis Vitarum parallelarum seu comparatarum, Guilielmo Xylandro, Augustano, interprete, tomus III. et ultimus. Cui subiecti sunt indices tres: I. authorum allegatorum; II. rerum et verborum in opere Plutarchi memorabilium; III. eorum, quae in annotationibus interpretis cognitu necessaria traduntur. Ad commodum lectoris summa diligentia perfecti.

1606, Francofurti, typis Johannis Saurii, impensis Lazari Zetzneri. 8^o! 432 pp.

Példányleírás: Fehér, vaknyomásos bőrkötés. Az előzéklevél hiányzik, a könyvtest kiszakadt a kötésből. A gerincen lévő szakadt papírcímkén: 300.

Possessorok: Az első táblán, belül Zrínyi “Nemo me .. 1646" exlibrise, a jelmondattal. A címlapon: Steph. Jona mppa. Ugyanott egy átfirkált, olvashatatlan bejegyzés is. Az első táblán kívül, egy fölismerhetetlenné kopott vaknyomásos címer, vagy allegória körül, vaknyomással: .I 1611 (az első betűt a könyvtári jelzet címkéje takarja).

Azonosítás: KENDE 167; FERENCZI 226. - A mű első két kötete nem volt meg a könyvtárban, s a Catalogus írója a 3. kötet címlapját írta le annak ellenére, hogy “tomi"-t írt “tomus" helyett. A háromkötetes mű főcímlapjának a fogalmazása más: Plutarchi Chaeronensis, summi philosophi et historici Vitae parallelae, seu comparatae...

Zrinyiana: Vide n^o 5.

TACITUS, Cornelius; ALAMOS de Barrientos, Baltasar: Opere di G. Cornelio Tacito, Annali, Historie, Costumi de' Germani, e vita di Agricola, illustrate con notabilissimi aforismi del signor D. Baldassar' Alamo Varienti, trasportati dalla lingua castigliana nella toscana da D. Girolamo Canini d'Anghiari. Aggiuntovi dal medesimo il Modo di cavar profitto dalla lettura di questo autore, a la Vita di Tacito, le Testimonianze fatte di lui dagli antichi scrittori, l'Arbore della famiglia di Augusto, le Postille in margine del Lipsio, la Cronologia dell'Auberto e la Distintione del testo del Grutero. Arricchite di tre copiosissimi et ordinatissimi indici, l'uno delle voci, a delle materie historiali e politiche del testo, il secondo degli aforismi, et il terzo de' nomi antichi pi(u) oscuri de' luoghi della Germania e di altre provincie. Il tutto migliorato et accomodato alla traduttione del sig. Adriano Politi con la sua Apologia, e Dichiaratione di alcune voci pi(u) difficili.

In Venetia, appresso i Giunti, 1618, (nella stamperia di Gio. Battista Ciotti). 4^o magno, 544 + 83 pp.

Új lapszámozással, de új címlap nélkül Politi: Dichiaratione ...

Azonosítás: Bibl. Nat. pld. A mű három további kiadása (1620, 1628, 1644) csaknem lapról lapra megegyezik az elsővel; a csekély számú eltérés esetén Zrínyinek a Bónis-kódex-ben olvasható lapszámutalásai az első kiadással egyeznek, így ez lehetett birtokában.

Zrinyiana: Baltasar Alamos de Barrientos spanyolból olaszra fordított és Adriano Politi olasz Tacitus-fordításához csatolt aforizmái voltak Zrínyi aforizmáinak főforrásai. A Bónis-kódex-ben az aforizmák alapjául szolgáló Tacitus-szentenciák mellé írt kétféle lapszámutalások közül a halványabb tintával írottak a fenti kiadás pagináival egyeznek. Cf. KLANICZAY 1964, pp. 393-396, 406-409, 484-488; KLANICZAY 1985, pp. 160-162; NÉGYESY-KOVÁCS 1985, pp. 45-47, 338-341.

TACITUS, Cornelius: C. Corn[elius] Tacitus, et in eum M[arci] Z[uerii] Boxhornii et H[ugonis] Grotii observationes.

Venetiis, apud Juntas et Baba, 1645. 12^o!, 667 + 78 pp.

Azonosítás: Vat. pld. Cf. Jacob TER-MEULEN, P. J. J. DIERMANSE, Bibliographie des écrits imprimés de Hugo Grotius, La Haye, Martinus Nijhoff, 1950, n^o 516.

Zrinyiana: Zrínyi az aforizmái alapjául szolgáló Tacitus-szentenciákat e kiadásból idézte. A Bónis-kódex-ben a melléjük írt kétféle lapszámutalások közül a sötétebb tintával írottak a fenti kiadás pagináival egyeznek. Cf. KLANICZAY 1964, pp. 393-394; NÉGYESY-KOVÁCS 1985, pp. 45-47, 79, 340-341. Az aforizmák textusain túl Zrínyi még számos további esetben is idézi Tacitus szövegét, illetve a műveiből kiemelt, szállóigévé vált mondásokat (pl. Annales IV, 14: “Abditos principum ...") a Vitéz hadnagy-ban, a Mátyás-elmélkedések-ben és a Montecuccoli-röpirat-ban. Cf. BORZSÁK 1964, p. 213. Mátyás-elmélkedések p. 183: Tiberius császárral kapcsolatban az Annales fejezetszámát is megadja. Cf. KLANICZAY 1985, pp. 182-183. Az Annales I, 65-66. fejezetére megy vissza a Szigeti veszedelem IV, 81-103. megírt jelenet a török táborban elszabadult ló okozta zűrzavarról. Cf. TOLNAI 1908, pp. 646-648.

a) VICO, Enea: Ex libris XXIII commentariorum in vetera imperatorum Romanorum numismata Aeneae Vici liber primus. Opus a Jo[anne] Baptista du Vallio restitutum.

Parisiis, an. 1619. 4^o, 130 pp.

b) VICO, Enea: Augustarum imagines aereis formis expressae; vitae quoque earundem breviter enarratae, signorum etiam quae in posteriori parte numismatum efficta sunt, ratio explicata ab Aenea Vico Parmense. Nunc a Joanne Baptista Du Vallio restitutae.

Lutetiae Parisiorum, anno 1619, apud Macaeum Ruette iuxta D. Joannis Lateran aedes sacras. 4^o, 192 pp. + [52] ff.

Példányleírás: Kiadói kolligátum. Pergamenkötés. A gerincen: 158. Az első táblán, belül: 44.

Azonosítás: KENDE 238; FERENCZI 532.

<10> 157 Le Imagini con tutti i riuersi Trouati. Et le uitae de gli Imperatori Tratte Dalle Medagliae [sic] et Dalle Historie de gli antichi libro primo. Liber in folio 4to artificiose et ornate compactus extrinsece pictus et deauratus. [Más kézzel utólag:] Vico

(ZANTANI, Antonio): Le imagini con tutti i riversi trovati et le vite de gli imperatori tratte dalle medaglie et dalle historie degli antichi. Libro primo. Enea Vico Parm[ense] f.

1548, [Venezia]. 4^o, 120 pp.

Azonosítás: Vat. pld. A megjelenés helye a könyvtár katalógusa alapján. Vico a metszetek készítője volt, a szöveg szerzősége az előszóból derül ki. Egy esetleges “Libro secondo"-nak nincs nyoma.

<11> 159 D. Mems Prima Parte del prontuario, de le Medagliae [sic] de piu Illustri et fulgenti huomini et Donne dal principio del Mondo insino al presente tempo con le lor uite in compendio racolte, liber antiquus in 4to membrana alba semilacera.

[ROUILLÉ, Guillaume]: D. Mem. S. Prima parte del prontuario de le medaglie de pi(u) illustri, et fulgenti huomini et donne, dal principio del mondo insino al presente tempo, con le lor vite in compendio raccolte.

In Lione, appresso Guglielmo Rovillio, 1553. 4^o, 172 + 247 pp.

Példányleírás: Pergamenkötés. A gerincen: 172. Az első táblán, belül: 74.

Possessorok: Az első táblán, belül elmosódott bejegyzés; alatta: Emptus liber Uiennae 29 Januarij 1653. A hátsó táblán, belül: Martinus Bonauina [?] huius libri possessor.

Bejegyzések: Egy XVII. századi kéz rövid olasz margójegyzetei. A medalionokhoz kapcsolódó rövid életrajzok morális tanulságait összegző jegyzetelő nem azonosítható bizonyosan egyik possessorral sem.

parte II, p. 112: Constantinus császár medalionja mellett: constantin(us) in pecunia est NB (Dr. 105.).

ibid. p. 128: Theophilos bizánci császár életrajza mellett: NB.

Azonosítás: KENDE 187; FERENCZI 440. A szerző neve NUC alapján. A Catalogus által közölt (159) és a könyv gerincén lévő (172) szám közötti eltérést nem tudjuk megmagyarázni.

Azonosítás: Leonardo Bruni De bello Gothorum, seu de bello Italico adversus Gothos című munkájának mára már elveszett pergamenkódexe.

GASSENDI, Pierre: De vita et moribus Epicuri libri octo, authore Petro Gassendo Diniensis ecclesiae praeposito.

Lugduni, apud Guillelmum Barbier, typogr. reg., 1647. 4^o, 236 pp.

Azonosítás: Wolfb. pld. A mű 2. kiadása “Hagae-Comitum, apud Adrianum Vlacq, 1656" jelent meg, a címlapon az “Editio altera auctior et correctior" megjelöléssel. A Catalogus készítője - szokásához híven - az újabb kiadás tényét valószínűleg jelölte volna.

HUGO, Jacob: Jacobi Hugonis can. theol. Belgae insulensis Vera historia Romana, seu origo Latii vel Italiae ac Romanae urbis e tenebris longae vetustatis in lucem producta. Liber primus, qui primordia Europae, ac Latii primaevi annales demonstrat, atque urbis conditae. Ad sanctissimum D. nostrum Alexandrum huius nominis septimum.

Romae, typis Francisci Monetae, 1655. 4^o, 284 pp.

Példányleírás: Pergamenkötés. A gerincen: 124. Az előzéklevél versón: 336.

Azonosítás: KENDE 94; FERENCZI 278.

KONSTANTINOS Porphyrogenetos: Polybii, Diodori Siculi, Nicolai Damasceni, Dionysii Halicar., Appiani Alexand., Dionis et Ioannis Antiocheni excerpta ex Collectanea Constantini Augusti Porphyrogenetae Henricus Valesius nunc primum Graece edidit, Latine vertit, notisque illustravit.

Parisiis, 1634, sumptibus Mathurini du Puis, via Jacobaea, sub signo corona. 4^o, 853 pp.

Azonosítás: Bibl. Nat. pld. A Catalogus címleírása csak ezzel a kiadással azonosítható, annak ellenére, hogy a zárójelben szereplő rész a könyv címlapján nem szerepel. Olvasható azonban a “de virtutibus et vitiis" megjelölés a könyvnek az előszavakat követő első számozott lapján: “Henrici Valesii Adnotationes in Collectanea Constantini Porphyrogenetae de virtutibus et vitiis". A Catalogus készítője innen egészíthette ki a címet, annak jeléül, hogy munkája elején igen precízen igyekezett dolgozni.

Zrinyiana: A Tábori kis tracta elején Zrínyi hivatkozik Polybiosra mint forrására. Lehet azonban, hogy Lipsiusnak Polybiost kommentáló művére gondolt; vide n^o 205.

16 Levite [sic], de tutti gli Imperadori Romani Da Giulio Cesare, sin a Massimiliano. Liber in folio 4. crassus, nec nouus, nec nimium antiquus, in rubrum carmasin compactus.

MEXIA, Pedro: Le vite de tutti gli imperadori romani da Giulio Cesare sin' a Massimiliano. Tratte per M. Lodovico Dolce dal libro spagnuolo del nobile cavagliere Pietro Messia. Alle quali in questa nostra ultima impressione vi si aggiongono anco di novo le vite di Rodolfo, e Matthias ultimi imperatori romani, descritta da Paolo Santorio napolitano, con tutte le effigie di essi imperatori del naturale, cos(i) antichi, come moderni, in particolare della Casa d'Austria. Nelle quali si comprendono le cose pi(u) segnalate successe nel mondo. Ove si vedono revolutioni di stati, fatti d'arme illustri, prigione di regi, morte di prencipi, espugnatione di fortezze, con leghe et unioni di potentati. Con un sommario compendioso de le vite dei sommi pontefici romani e l'effigie loro. Opera curiosa a prencipi, signori, capitani, et a'qual si voglia persona, che d'historie si dilettano. Al molto illustre signore il sig. Paolo Pincio iurisconsulto, et oratore eccelentissimo, e facondissimo.

In Venetia appresso Alessandro de' Vecchi, 1625. 4^o, 1130 + 28 pp.

Példányleírás: Piros bőrkötés, két pár hasonló bőrszalaggal. A gerincen részben egymás fölé ragasztott cédulákon: 44; 49; 32 [idegen jelzetek!]. A metszésen, fölül: BL 160. Az előzéklevél rectón: 565; a versón: n^o 49.

Posssessorok: Az előzéklevél versón Zrínyi “Nemo me ... 1646" exlibrise, a jelmondattal. A hátsó táblán, belül: Joannes Rako (...) nik.

Azonosítás: KENDE 62; FERENCZI 212. A könyv egy másik példányát vide n^o 589.

17 Della officina Istorica Di Glio [sic] Felice Astrolfi [sic] libri IIII. Liber plus quam in <oct> 4to folio. duobus digit crassus, nec nouus, nec antiquus, sed mediocris in membrana alba.

ASTOLFI, Giovannni Felice: Della officina istorica di Gio. Felice Astolfi libri IIII. Nella quale si spiegano essempi notabilissimi, antichi et moderni, a virt(u) et a diffetto pertinenti. Da' quali ponno agevolmente, il professore di lettere e d'armi; lo studioso d'istoria, di poesia, di costumi e di cose varie; il curioso ancora pu(o) trarre utilit(a) per correggere non pur i mancamenti altrui, ma i proprii e d'incaminarsi nella strada delle virt(u). Con una aggiunta non pi(u) stampata di Accidenti seguiti et per havere alcuni finto temerariamente la persona altrui e d'altri casi successi in diversi tempi.

In Venetia, 1622, appresso i Sessa. 4^o, 531 + 92 pp.

Példányleírás: Pergamenkötés. Egykorú jelzetet nem tartalmaz.

Azonosítás: KENDE 8; FERENCZI 398. Ugyanezen mű 1659. évi kiadását vide n^o 439.

SALLUSTIUS Crispus, Caius: C[aii] Sallustii Crispi Opera quae extant omnia, cum selectissimis variorum observationibus et accurata recensione Antonio Thysii J. C.

Lugd. Batavorum, apud Franciscum Hackium, 1649. 8^o magno!, 556 pp.

Azonosítás: Cat. Bibl. Nat. A Catalogus által jelzett címváltozat a fenti kiadásban jelenik meg először. Ugyanott ugyanígy megjelent még 1654-ben és 1659-ben. Zrínyi példánya e három kiadás valamelyikéből való volt. Az 1654-ben Párizsban ugyanilyen címmel megjelent kiadás azért jön kevésbé számításba, mert ott a név nem C. hanem Caii alakkal kezdődik, amit a Catalogus készítője feltehetően követett volna. A leideni 8^o Hack-kiadások méretben a 4^o alakúakhoz állnak közelebb; innen a Catalogus tévedése, ami több más esetben is ismétlődik. Cf. n^o 19, 21, 23, 24 etc.

Zrinyiana: Áfium p. 215: több soros idézet a Catilina-ból Busbequiustól átvéve. Cf. FERENCZI AkÉrt 1918, p. 101; NÉGYESY-KOVÁCS 1985, p. 417.

SUETONIUS Tranquillus, Caius: C[aius] Svetonius Tranquillus, et in eum commentarius, exhibente Joanne Schildio. Editio quarta.

Lugduni Batavorum, ex officina F. Hackii, 1662. 8^o magno!, 845 pp.

Azonosítás: Bibl. Nat. pld. A Catalogus tévesen írja in 4^o-nak; az 1647. évi első kiadástól kezdve valamennyi in 8^o. Érdekes módon Hack 1664-ben és 1667-ben is “editio quarta" megjelöléssel nyomtatta újra a kötetet.

Zrinyiana: Zrínyi egyetlen egyszer hivatkozik Suetoniusra, mégpedig a jelen kiadás megjelenésének évében írt Montecuccoli-röpirat-ban. Bár bizonyára már korábban is olvasta a római történetíró művét másik, fiatal kora óta meglévő példányából, úgy látszik a frissen érkezett új kiadás sem maradt olvasatlanul.

SUETONIUS, Tranquillus Caius: C[aii] Suetonii Tranquilli XII. caesares. Ad veterum codicum fidem, summa diligentia ab Joanne Raenerio recogniti, cum eiusdem adiectis in margine scholiis, studiosis haud parum profuturis. Alia hoc in libro contenta sequens te pagella docebit.

Lugduni, apud Guilielmum Rovilium, 1545. 8^o!, 528 pp.

Példányleírás: Pergamenkötés; a bekötéshez felhasznált, kódexből származó pergamenen latin szöveg töredékei. Egykorú jelzetet nem tartalmaz.

Possessorok: Az első táblán, belül Zrínyi “Nemo me ... 1646" exlibrise, a jelmondatttal. A címlapon: Stephanj Jona mppa 1617.

Azonosítás: KENDE 214; FERENCZI 575.

Zrinyiana: Vide n^o 19.

VELLEIUS PATERCULUS, Caius: C[aius] Velleius Paterculus cum selectis variorum notis. Antonius Thysius J. C. edidit et accurate recensuit.

Lugd. Bat., ex offcina Francisci Hackii, 1653. 8^o magno!, 334 pp.

Azonosítás: Bibl. Nat. pld. Számításba jöhet a könyv uo. megjelent 1659. évi kiadása is, mely szintén 8^o.

22 Historiae Romanae Epitomae. Lucij Julij Flori, Cai [sic] Vell: Paterculi, Sex Aur. Uictoris. Sexti Rufi Festi. Messalae Coruini. Eutropij. Pauli Diaconij. Liber in fol: 8. nouus, sat crassus in membrana alba. etc.

FLORUS, Lucius Annaeus et alii: Historiae Romanae epitome Lucii Julii Flori, C[aii] Vell[eii] Paterculi, Sex[ti] Aur[elii] Victoris, Sexti Rufi Festi, Messalae Corvini, Eutropii, Pauli Diaconi, M[agni] Aur[elii] Cassiodori, Jornandis et Julii Exuperantii. Accessit tractatus de mensuris et ponderibus.

Amsterodami, apud J. Janssonium, 1630. 8^o, 525 pp.

Azonosítás: NUC. A kisebb római történetírók több hasonló című együttes kiadása létezik, de a szerzők összeállítása és sorrendje gyakran különböző. A Catalogus-beli szerzőnévsor először az 1630. évi Jansson-kiadásban tűnik fel, igaz azzal a különbséggel, hogy a Catalogus írója az utolsó három nevet már unta leírni. Az 1630. évi szerkesztést Jansson 1647-ben újra kiadta, 1648-ban pedig Leidenben H. de Vogel jelentette meg. Zrínyi példánya e három kiadás valamelyike lehetett.

Historiae Augustae Scriptores VI. Aelius Spartianus, Julius Capitolinus, Aelius Lampridius, Vulc[acius] Gallicanus, Trebell[ius] Pollio, Flavius Vopiscus. Cum integris notis Isaaci Casauboni, Cl[audii] Salmasii et Jani Gruteri. Cum indice locupletissimo rerum ac verborum, accurante Cornelio Schrevelio.

Ex officina Francisci Hackii, Lugduni Batavorum, 1661. 8^o magno!, 997 pp.

Azonosítás: NUC. A Catalogus címleírása a műnek csak ezzel a kiadásával egyezik: római szám használata, két író nevének azonos rövidítése. Igaz, a nevek sorrendje eltér, de csupán azért, mert a címlapon kéthasábosan olvasható hat nevet a Catalogus készítője nem függőleges, hanem - tévesen - vízszintes egymásutánban másolta le.

VALERIUS, Maximus: Valerius Maximus cum selectis variorum observat. et nova recensione A[ntonii] Thysii Ic^ti.

Lugd. Batavorum, apud Franciscum Hackium, anno 1655. 8^o magno!, 844 pp.

Példányleírás: Pergamenkötés. A gerincen: 301. Az előzéklevél versón: 539.

Azonosítás: KENDE 231; FERENCZI 530.

APPIANOS: Appiani Alexandrini De civilibus Romanorum bellis historiarum libri quinque. Veterum collatione codicum a mendis accuratius quam antehac unquam repurgati, summaque diligentia excusi. Quorum quidem lectio praeter historiae iucunditatem, ad intelligenda quaedam obscuriora passim Ciceronis in operibus loca, plurimum lucis allatura est. Eiusdem autoris liber Illiricus et Celticus, Lybicus et Syricus, Parthicus et Mithridaticus. Index vocum et rerum.

(Impressum Moguntiae in aedibus Joannis Schoeffer, a cuius avo chalcographice olim in urbe Moguntiaca primum inventa exercitataque est, anno 1529, idibus Augusti.) 4^o, 724 pp.

Példányleírás: Fatáblás, vaknyomásos bőrkötés, két pár rézcsattal. A gerincen: 183. Az első táblán, belül: 71.

Possessorok: A címlapon: M. Jo. Dölckerus Tubingensis Wirtembergiacus.

Bejegyzések: Számos helyen három ismeretlen XVI-XVII. századi kéz latin és német margójegyzetei.

Azonosítás: KENDE 3; FERENCZI 299.

<26> 261 M. Minutij Felicis Octauis [sic], cum integris omnium Notis ac Commentarijs nouaque recensione Jacobi Ouzeli, cuius et accedunt animanduersiones. Accedit praeterea liber Julij Firmici Materni V. C. de errore profanarum Religionum. Liber nouus in fol. 4. non crassus, in membrana alba.

MINUTIUS Felix, Marcus: M[arci] Minucii Felicis Octavius, cum integris omnium notis ac commentariis, novaque recensione Jacobi Ouzelii, cuius et accedunt animadversiones. Accedit praeterea liber Julii Firmici Materni V. C. De errore profanarum religionum.

Lugduni Batavorum, ex officina J. Maire, 1652. 4^o, [315] ff.

Azonosítás: NUC. A könyvet ugyanebben az évben J. Maire némileg eltérő címlapszöveggel is forgalomba hozta.

MATHIEU, Pierre: Historia d'Elio Seiano di Pietro Mattei, historiografo del re christianissimo. Tradotta dalla francese, nella lingua italiana dal Gelato Academico Humorista. Aggiuntovi nel fine le prosperit(a) infelici d'una femina di Catanea, gran siniscalca di Napoli, dell'istesso autore. Et in questa ultima impressione arrichito di due copiosissime tavole, delle cose pi(u) notabili non pi(u) stampate.

In Venetia, 1641, appresso Ghirardo Imberti. 8^o, 231 + 91 pp.

Belső címlapon: Historia delle prosperit(a) infelici d'una femina...

Példányleírás: Papírkötés. Felvágott, de a levelek körülvágatlanok. Az előzéklevél versón: 280.

Azonosítás: KENDE 143; FERENCZI 566.

CAESAR, Caius Julius: C[aii] Julii Caesaris Commentariorum de bello Gallico libri VIII; Civili Pompeiano lib. III; Alexandrino lib. I; Africo liber I; Hispaniensi lib. I. Pictura totius Galliae, Hispaniae, Pontis in Rheno, Avarici, Alexiae, Uxelloduni, Massiliae per Jucundum Veronensem, ex descriptione Caesaris. Veterum Galliae locorum, populorum, urbium, ac fluviorum brevis descriptio. Cum indice locupletissimo.

Coloniae Agrippinae, apud Petrum Horst, 1579. 8^o, 554 pp.

Példányleírás: Fatáblás, vaknyomásos fehér bőrkötés, két pár rézcsattal. A gerincen régi papírcímke maradványai.

Possessorok: A címlapon: Stephanj Jona mppa.

Azonosítás: KENDE 36; FERENCZI 227.

Zrinyiana: Mivel feltehető, hogy Caesar művei iránt Zrínyi már ifjúkorában érdeklődött, a könyvtárában lévő két Caesar-kiadás közül elsősorban a fenti, Jóna hagyatékából már korán birtokába került editiót forgathatta. A Vitéz hadnagy-ban többször példaként idéz Zrínyi Caesar nyomán eseteket a római polgárháború, illetve a galliai és britanniai hadjáratok történetéből, a forrásra való utalás nélkül. 35. af.; 4. cent. tévesen említ egy esetet Caesar Britanniai hadjáratával kapcsolatban; az idézett esemény Caesarnál nem szerepel. Montecuccoli-röpirat: egy példát említ “Comment. Caesaris" utalással. Szándékában volt Zrínyinek Caesar művei alapján egy közelebbről nem meghatározható hadtudományi művet írni, lásd: 13. af.; 26. af. Erre a valószínűleg soha el nem készült munkára utalhat Zrínyi az 54. af.-ban is, midőn Caesarnak egy a svájciakkal kapcsolatos esetét említve, hozzáteszi: “de errül máshun írunk". (Vide n^o 213).

CAESAR, Caius Julius: C[aii] Julii Caesaris quae extant, ex recensione Jos[ephi] Scaligeri.

Amstelodami, apud I. Janssonium, 1644. 12^o, 532 pp.

Azonosítás: NUC. A cím fogalmazása és a nagyság alapján a Catalogus tétele a Jansson-féle kiadással egyezik. Szóba jöhetnek Jansson 1657. és 1661. évi, azonos terjedelmű újabb kiadásai is.

Zrinyiana: Vide n^o 28.

a) JUSTINUS: Justini ex Trogo Pompeio historia, fidelissima recognitione nunc postremo, collatis ad authorem et Graecis et Latinis historicis, pristinae veritate restituta. Adiectae sunt praeterea et monarchiae ad calcem libri huius, unde quibus et quamdiu quisque regum imperarit deprehendere facile est, plurimum ad historiarum lectionem facientes.

Coloniae Agrippinae, excudebatur Gualthero Fabricio IV. L., anno 1556. 8^o, 348 pp.

b) CURTIUS Rufus, Quintus: Q[uinti] Curtii Rufi Historiarum Magni Alexandri Macedonis libri octo, nove editi et recogniti a Francisco Modio Brugensi, ad reverendissimum et illustrissimum principem Julium, episcopum Herbipolensem, Franciae orientalis ducem etc. Seorsum excusae eiusdem Modii in eundem Curtium notae.

Coloniae, apud Maternum Cholinum, 1579. 8^o, 343 pp.

Példányleírás: Könyvkötői kolligátum.

Azonosítás: a) Wolfb. pld. Justinus művének korábbi kiadásai után a fenti kölni kiadás címében jelenik meg először a “fidelissima" kifejezés; ugyanez a címváltozat tér vissza az 1593. évi kölni, az 1617. évi velencei és az 1650. évi frankfurti kiadásban is. Mivel “régi" könyvet említ a Catalogus, nagy valószínűséggel az 1556. évi kiadásról van szó. - b) Bibl. Nat. pld. A Catalogus által adott címváltozat e kiadásban tűnik fel először; ugyanez a variáns szerepel az 1591. évi kölni kiadás címében is. Ez esetben is a régebbi kiadás a valószínűbb. - Feltehetően egy kölni könyvkereskedő árulhatta egybekötve a két történeti tárgyú, azonos alakú kölni kiadványt. A Daun-féle rendezéskor tévesen azonosították a Catalogus I. 30. tételével a ma BZ 405. jelzetet viselő csonka Justinus-példányt. Ez utóbbi valójában az I. 35. tételnek felel meg. Vide n^o 35.

Zrinyiana: A kolligátum b) tagjával (Curtius) kapcsolatban vide n^o 31.

CURTIUS Rufus, Quintus: Quinti Curtii De rebus gestis Alexandri Magni Macedonum regis historia, aucta nunc et locupletata. Quae autem huic editioni accesserint, sequens docebit pagella.

Lugduni, apud Ant. Gryphium, 1573. 12^o, 495 pp.

Példányleírás: Bőrkötés. Az első táblán, belül: 269.

Possessorok: Az első táblán, belül: 1618. Illustrissimo Heroi ac Domino Domino Georgi Comiti perpetuo a Zerinio, Sacrae Regiae Maiestatis Equiti Aurato etc. Domino ac Moecenati suo gratiosissimo et benignissimo dono datum aeternae memoriae ergo. Steph: Szilagyi Presbiter Ecclesiae S. Michaelis etc. mppa. / Annales veterum non ultima volvere laus est, / Quisquis ab antiquis nosse futura cupit. A címlapon: S[tephanus] Sz[ilagyi] D. P[resbiter]. Ibid.: Ex <libris Nicolai Hastinski> Anno Domini 1582. Lejjebb egy olvashatatlanságig áthúzott bejegyzés.

Bejegyzések: Hastinski és Szilágyi laponkénti latin margójegyzetei.

Azonosítás: KENDE 55; FERENCZI 346.

Zrinyiana: A könyvtárában lévő három Curtius-kiadás közül Zrínyi feltehetően az apja hagyatékából származó fenti editiót használta, hiszen a Nagy Sándor-életrajz kora ifjúságától kezdve kedves olvasmánya lehetett. Írásaiban Curtius nyomán, de a szerzőt nem említve többször említi Sándor tetteit, vagy pedig szó szerint idézi Curtius szövegét: levél Batthyány Ádámhoz, 1647. nov. 26; I. disc.; 49. af.; 51. af.; Mátyás-elmélkedések pp. 185, 186. Mátyás-elmélkedések p. 179: Istvánffyt hasonlítja Curtiushoz, valamint Liviushoz és Plutarkhoshoz.

CURTIUS Rufus, Quintus: Q[uinti] Curtii Rufi Historia Alexandri Magni. Cum notis selectiss. variorum Raderi, Freinshemii, Loccenii, Blancardi, etc. Editio accuratissima. Accurante C[ornelio] S[chrevelio] M. D.

Lugd. Batav. apud Joh. Elsevirium, acad. typogr., 1658. 8^o, 751 + 93 pp.

Azonosítás: Alphonse WILLEMS, Les Elzevier. Histoire et annales typographiques, Bruxelles-Paris-La Haye, 1880, n^o 821.

Zrinyiana: Vide n^o 31.

DIODÓROS: Diodori Siculi historici clarissimi Bibliothecae, seu rerum antiquarum tum fabulosarum tum verarum historiae, priores libri sex, Poggio Florentino interprete.

Apud Simonem Colinaeum, Parisiis, 1531. 8^o, 214 ff.

Azonosítás: BLC. A többi kiadás mind más formátumú.

Zrinyiana: Áfium p. 227: rövid idézet latinul Diodórostól, de Busbecquiustól átvéve. Cf. FERENCZI AkÉrt 1917, p. 48.

BIONDO, Flavio; MAFFEI Volaterrano, Raffaele; SABELLICO, Marc'Antonio: La seconda parte de le historie del Biondo, ridotte in conpendio per Lucio Fauno. Commentarii di Rafael Volaterrano delle cose d'Italia. Marc'Antonio Sabellico dell'antichit(a) d'Aquileia, et del sito di Vinegia.

(In Venetia per Michael Tramezino del 1550.) 8^o, 284 ff.

Példányleírás: Piros bőrkötés, két pár hasonló bőrszalaggal. Egykorú jelzetet nem tartalmaz.

Bejegyzések: A f. 5. rectón letépett lapszéli bejegyzés maradványai. A f. 284. versón ismeretlen XVII. századi kéz olasz feljegyzései élelmiszer-vásárlásról.

Azonosítás: KENDE 19; FERENCZI 455.

JUSTINUS: »Justini ex Trogi Pompei historiis externis libri XLIII. A Francisco Modio Brugensi ex Ms. codicibus deligenter [sic] emendati. Adiecta est monarchiarum omnium tabula ex fidelissimis historiis collecta. Cum indice rerum et verborum locupletissimo.

Coloniae, officina Birckmannica, 1582.« 8^o, »304« pp.

Példányleírás: Szakadt, zöld pergamenkötés. A pirosra festett metszésen felül: 168. Az első meglévő lapon: 116. Nagyon rongyos, csonka példány. Elöl, a címlevéllel együtt hiányzik három levél, s a könyv jelenleg a paginázatlan Index-szel kezdődik. A könyv a végén is csonka, a p. 298-nál megszakad a szöveg.

Bejegyzések: Ismeretlen XVII. századi kéz gyakori latin margójegyzetei.

Azonosítás: FERENCZI 541. A BZ 405. jelzetű csonka példány kétségkívül a Catalogus I. 35. tételének felel meg. Erre mutat a szakadt pergamenkötés - egyébként ritka - zöld színe, valamint, hogy a könyv törzsszövegének elején (p. 1.) a következő incipit olvasható: “Justini historici clarissimi, in Trogi Pompei historias Exordium". A Catalogus írója, jobb híján, ezt az incipitet örökítette meg. Hibás volt a DAUN-féle rendezéskor a könyvnek az I. 30. tétellel (vide n^o 30) való azonosítása, minek folytán a kötet gerincére ragasztott XIX. századi cédulán most a téves “Cat. 30/I." megjelölés áll. Másrészt tévedtek a csehországi rendezők, midőn a gyűjteményben talált 1631. évi Justinus kiadást (vide n^o 546) azonosították a Catalogus jelen I. 35. tételével. A címlap pótlása és a terjedelem megállapítása, a brnó-i Egyetemi Könyvtár példánya alapján történt. A nagyszámú XVI . századi Justinus-kiadás közül csupán a kölni 1582. évi editióval egyezik meg teljesen Zrínyi csonka példánya.

XENOPHÓN: I fatti de i greci di Xenophonte. Tradotto per messer Lodovico Domenichi.

In Vinegia appresso Gabriel Giolito de' Ferrari, 1558. 8^o, 164 pp.

Példányleírás: Papírkötés. A gerincen, papírcédulán olvashatatlan szám.

Possessorok: A címlapon: Ex Libris Matthei Zuccati I. C.

Azonosítás: KENDE 242; FERENCZI 481.

37 Libro Intitulato Aquila uolante, Di Latino in uolgari lingua, dal Magnifico Messer Leonardo Arettino. [sic] Liber antiquus in membrana alba, fol: 8.

Aquila volante, libro intitolato Aquila volante, di latino in volgar lingua dal magnifico et eloquentissimo messer Leonardo Aretino, tradotto. Nel qual si contiene del principio del mondo, di molte dignissime historie et fabole di Saturno et Giove, delle gran guerre fatte da Greci, da Troiani, et da Romani fin al tempo di Nerone, con molte degne allegationi di Dante et altri autori, et di novo con grandissima diligenza riccoretto et ristampato.

Venetia, impressa per Marchio Sessa, 1539. 8^o, 111 [recte: 221 ] ff.

Azonosítás: NUC; Le edizioni italiane del XVI secolo, t. I, Roma, Istituto Centrale per il Catalogo Unico delle Biblioteche Italiane, 1985, n^o 2018. A Bruninak tulajdonított fordítás régi kiadásai közül, csak a Sessa-nyomda termékeinek a címe rokonítható a Catalogus címleírásával. Az öt Sessa-féle kiadás közül az 1531. és 1535. éviek címében “in volgar lingua" helyett “nella volgar lingua" szerepel, ezért csak a fenti 1539. évi, illetve a teljesen azonos címszövegű 1543. és 1549. évi kiadás jöhet számításba.

XENOPHÓN: Xenophonte Della vita di Ciro, re de Persi, tradotto per messer Lodovico Dominichi.

In Vinegia, appresso Gabriel Giolito de Ferrari, 1548. 8^o, 159 ff.

Példányleírás: Pergamenkötés, két pár fehér bőrszalaggal. A gerincen: 349. Az előzéklevél versón: 260.

Azonosítás: KENDE 243; FERENCZI 480.

Zrinyiana: Zrínyi két helyen hivatkozik a Kyropaideia-ra: 13. af.; 97. af.; s talán ide vezethető vissza a 8. af. Cyrusról szóló példája is. Valószínű azonban, hogy nem a mű fenti olasz fordítása, hanem valamely mas mű közvetítésével került sor Cyrus példájának felidézésére. A 13. af. esetében Zrínyi utal is Bonini Xenophónt kommentáló Il Ciro politico c. könyvére (vide n^o 186). Ugyanennek az aforizmának a szövege csaknem szó szerint megegyezik egyúttal Savorgnano Arte militare c. művének (n^o 203) egyik bekezdésével, amelyben szerepel a Xenophónra való hivatkozás is. Magyarul idézi Zrínyi Xenophón egy kijelentését Áfium p. 228, de ezt Busbecquius latin szövegéből fordítja. Hogy Cyrus alakja foglalkoztatta Zrínyi képzeletét, arra az is példa, hogy Aubery Richelieu-életrajzának egy Cyrusszal kapcsolatos, Xenophón nyomán idézett exemplumát figyelemre méltatta (vide n^o 177).

BODIN, Jean: Jo[annis] Bodini Methodus ad facilem historiarum cognitionem. Accurate denuo recusa. Subiecto rerum indice.

Argentorati, impensis Lazari Zetzneri, 1607. 12^o, 547 pp.

Példányleírás: Pergamenkötés. Az első táblán, belül: 197.

Possessorok: A címlapon: Wolzogen [?] MDCXVII.

Azonosítás: KENDE 27; FERENCZI 349.

Zrinyiana: Zrínyi gondolatvilágára gyakorolt feltételezett hatásáról cf. KARDOS 1932, p. 271.