1 La Babilona [sic] distruta [sic] Poema Heroico Authore Pietro Paolo Tozzi. libellus paruus in 12.

HERRICO, Scipione: La Babilonia distrutta. Poema heroico del eccellentissimo Sr. Scipione Herrico. Aggiontovi due idillii del medesimo.

In Venezia, ad istanza di Pietro Paolo Tozzi, (1624). 12^o, 313 pp.

Azonosítás: Vat. pld. A mű első kiadása 1623-ban, Messinában jelent meg, ekkor kelt a szerző ajánlása is. Tozzi 1624 után a könyvet 1634-ben újra kiadta; Zrínyi példánya azonban biztosan az 1624. évi kiadásból származott, mert ennek címlapján a “distrutta" szót eredetileg egy t-vel szedték, s csak utólag iktattak be egy kis alakú második T betűt a V és T verzálisok közé. A Catalogus készítője erre a primitív javításra nem figyelve írta hibásan a kérdéses szót.

Zrinyiana: Herrico kiseposzában lelhető fel a Szigeti veszedelem Alderánjának előképe; Ariadne-idillje Zrínyi hasonló versének, Ovidius mellett legfőbb mintája; Etna-ódájának ismerete Zrínyi képalkotását gazdagította; kötetének elrendezése talán például szolgált Zrínyi kötet-kompozíciójának kialakulásakor. Cf. DERÉNYI 1940, pp. 235-242; KIRÁLY-KOVÁCS 1983, pp. 35, 176-177, 183-203, 295-297; KOVÁCS 1985, pp. 80-81, 201-204, 408-409.

TALENTI, Crisostomo: Il coro d'Elicona del M. R. P. D. Crisostomo Talenti, monaco di Vallombrosa, diviso, secondo le Muse, in nove parti, come si vede nell'avertimento a' lettori. All'illustrissimo et reverendissimo sigr. Cardinale Giustiniani, legato di Bologna.

In Bergamo, per Comino Ventura, 1609. 12^o, 274 pp.

Példányleírás: Bőrkötés. A gerincen: 427.

Possessorok: Az előzéklevél rectón: questo libreto e mio per nome Andrea [?] Rosso (..) mi (e) stato presentato dall signor Gian batista Tomaseo di. KENDE 215. tévesen Zrínyinek tulajdonítja. A címlapon: L. I. M. C. q b I.

Azonosítás: KENDE 215; FERENCZI 322.

Zrinyiana: A kötetben olvasható Gualberto-legenda egyik inspirálója lehetett a Szigeti veszedelem lehajló és beszélő feszületjelenetének. Cf. KIRÁLY-KOVÁCS 1983, pp. 135-136 (a possessor bejegyzés fényképével).

VALVASONE, Erasmo da: La caccia dell'ill. sig. Erasmo di Valvasone, ricorretta et di molte stanze ampliata, con le annotationi di M. Olimpio Marcucci ...

In Venetia per Franco Bolzetta, (1602). 8^o, 167 pp.

A dátum a nyomdász ajánlólevelének a végén olvasható.

Azonosítás: NUC. 1591-ben és 1593-ban megjelent a műnek egy-egy bergamói kiadása is, de az első kiadás még nem lehetett “ricorretta", a második címében pedig a Signor szó kiírva szerepel, így valószínű, hogy Zrínyi könyvtárában a velencei kiadás volt meg.

PETRARCA, Francesco: Il Petrarca nuovamente ridotto alla vera lettione. Con un nuovo discorso sopra la qualit(a) del suo amore. Et la coronatione fatta in Campidoglio di Roma, et il suo privilegio. Diligentemente corretto et di nuove figure adornato.

In Venetia, 1619, appresso Baldissera Giuliani. 12^o, 350 pp.

Példányleírás: Fehér papírkötés. Az első táblán, belül: 247.

Azonosítás: KENDE nem ismeri. A DAUN-féle rendezés hibájából KENDE a Catalogus e tételével egy másik, más című Petrarca-kiadást azonosított: ez utóbbit vide n^o 494. FERENCZI 325.

Zrinyiana: Petrarca hatása kimutatható a Fantasia poetica-ban. Cf. IMRE 1878, p. 26; KOVÁCS 1985, pp. 153-157. Az Orpheus-sirató 19, 21-22. strófája a CCXCII. Petrarca-szonett szép imitációja. Cf. KOVÁCS 1985, pp. 216-218. Zrínyi Petrarca-kötetei mintául szolgálhattak a Syrena-kötet kompozíciójához. Cf. KIRÁLY-KOVÁCS 1983, pp. 34-47; KOVÁCS 1985, pp. 81-91.

5 La Clomira Fauola pastorale Di Girolamo Maganati [sic]. libellus in 12.

MAGAGNATI, Girolamo: La Clomira, favola pastorale di Girolamo Magagnati.

Venetia, A. Pinelli, 1613. 8^o parvo!, 204 pp.

Azonosítás: Cat. Bibl. Nat. A Catalogus ugyan 12^o kötetről ír, de az azonosítás nem lehet kétséges, mert a NUC által adott cm. méret alapján egészen kis 8^o könyvről van szó.

MORO, Maurizio: I tre giardini de' madrigali del Costante, Academico Cospirante, Mauritio Moro Vinetiano. Con il ghiaccio et il foco d'amore, le furie ultrici, et il ritratto delle cortigiane. Giardino primo.

In Venetia, presso Gasparo Contarini, 1602. 8^o!, 204 + 223 + 243 pp.

A második és harmadik “Giardino" élén külön címlapok, melyeken “in Venetia, appresso Nicol(o) Moretti, 1602 impresszum áll.

Azonosítás: Venezia, Biblioteca Marciana pld.

Zrinyiana: Esetleges ihlető szerepéről Zrínyi lírájában cf. KOVÁCS 1985, pp. 367-369.

MURTOLA, Gasparo: Rime del sig. Gasparo Murtola. Cio(e) gli occhi d'Argo. Le Lacrime. I Pallori. I Nei. I Baci. Le Veneri. Gl'Amori. Dedicati all'illustrissimo et riverendissimo monsig. Alessandro Centurione arcivescovo di Genova, decano della camera.

In Venetia, appresso Roberto Meglietti, 1603. 12^o, 454 pp.

Példányleírás: Pergamenkötés. A gerincen: 432.

Azonosítás: KENDE 150; FERENCZI 323.

Zrinyiana: Esetleg ihlető szerepéről Zrínyi lírájában cf. KOVÁCS 1985, pp. 369-370.

MARINO, Giovanni Battista: La lira, rime del Cavalier Marino. Amorose, marittime, boscherecce, heroiche, lugubri, morali, sacre, et varie. Parte prima. ... Nuovamente dall'autore purgate et corrette.

In Venetia, appresso Gio. Batt. Ciotti, 1616. 12^o, 242 pp.

Valószínűleg hozzátartozott: La lira, rime del Cavalier Marino. Parte seconda. Madrigali et canzoni ... In Venetia, 1615, appresso Gio. Battista Ciotti. 12^o, 168 pp.

Azonosítás: Wolfb. pld. Marino kisebb verseinek első összegyűjtött három kötetes kiadása 1615-1616-ban jelent meg a velencei Ciotti kiadónál. Ciotti illetve más velencei kiadók ezután többször megjelentették a következő évtizedekben a gyűjteményt, többnyire a fentivel teljesen azonos címen. A vékonyabb második kötetet gyakran az elsővel egybekötve hozták forgalomba, valószínű, hogy Zrínyinek is egy ilyen példány volt a birtokában, s ezért szerepel csak a harmadik rész külön tételként a Catalogus-ban (vide n^o 335). Minthogy lírai verseinek írásakor Zrínyi már ismerte Marino költeményeit, az 1638. évi kiadás az utolsó, mely számításba jöhet példányaként.

Zrinyiana: Marinónak Zrínyire tett hatásáról összefoglalóan cf. SZÉCHY 1896-1902, t II, pp. 31-58; SÁNTAY 1915 (feleslegesnek minősítő bírálata: KIRÁLY 1916, p. 251); KOVÁCS 1985, pp. 116-127, 378-383. Zrínyit ennek a Marino-kötetnek a szerkezete ösztönözhette arra, hogy Feszületre című költeményét kötete végére helyezze. Cf. KOVÁCS 1985, p. 222.

MARINO, Giovanni Battista: Epitalami del cavalier Marino, all'illustrissimo et eccellentissimo sig. Mareschial d'Ancre.

In Venetia, 1636, per il Ciotti. 12^o, 532 pp.

Példányleírás: Pergamenkötés. Az első táblán, belül: 225.

Azonosítás: KENDE 137; FERENCZI 339.

Zrinyiana: A kötet verseinek és versformáinak Zrínyivel összefüggő ismertetését cf. KOVÁCS 1985, pp. 126-127.

MARINO, Giovanni Battista: La galeria del cavalier Marino. Distinta in pitture e sculture. In questa quarta impressione ricorretta.

In Venetia, 1635, per il Ciotti. 12^o, 312 + 52 pp.

Példányleírás: Szakadt pergamenkötés. A gerincen: 486. Az első táblán, belül: 183.

Azonosítás: KENDE 136; FERENCZI 342.

Zrinyiana: Marino e kötetében Attilát a zsarnokok, kalózok és bűnösök sorolta, Zrínyi Attila-epigrammájában talán ezzel az ábrázolással is versenyre akart kelni. Cf. SZÖRÉNYI 1980, p. 5. A kötet a Castello illusztrálta genovai Tasso-kiadás (vide n^o 617) ismeretét is közvetíthette Zrínyihez, s canzonettái és madrigáljai is felkelthették figyelmét. Cf. KOVÁCS 1985, pp. 120, 140, 152-153.

MARINO, Giovanni Battista: Della lira del Cavalier Marino. Parte terza, divisa in amori, lodi, lagrime, divotioni et capricci.

In Venetia, appresso Gio. Batt. Ciotti, 1616. 12^o, 370 pp.

Harmadik része a n^o 332. alatt található gyűjteménynek.

Azonosítás: Wolfb. pld. Lásd a n^o 332. alatt írottakat.

Zrinyiana: A Szigeti veszedelem VII, 39-45 (Farkasich-sirató) az e kötetbeli Al Signor Lorenzo Cenami c. verset követi. Cf. DI FRANCESCO 1979, pp. 295-296; KOVÁCS 1985, pp. 184-185.

MARINO, Giovanni Battista: La Sampogna del cavalier Marino, divisa in idillii favolosi et pastorali. Aggiontovi in questa ultima impressione, la seconda parte.

In Venetia, 1637, (ad instanza di Christoforo Tomasini). 12^o, 296 + 120 pp.

Belső címlapon: La Sampogna ... Parte seconda ...

Példányleírás: Pergamenkötés. A gerincen: 484. Az első táblán, belül: 228.

Zrínyi bejegyzései?: Számos helyen figyelemfelhívó ceruzajelek a lapszéleken; Zrínyi kezével?

Azonosítás: KENDE 138; FERENCZI 331.

Zrinyiana: A kötet idilljeinek a lírikus Zrínyire tett hatásáról cf. SZÉCHY 1896-1902, t. II, pp. 31-60; SÁNTAY 1915; VÁRADY 1933, I, pp. 204-213. A kötet részletes tartalmi és poétikai ismertetése, Marino és Zrínyi idilljeinek egybevetése, Zrínyi Marino-imitációjának értékelése: KOVÁCS 1985, pp. 117-118, 122-124, 141-143, 174-182, 212-213, 400-401. A kötet elméleti előszavának Zrínyire tett feltételezhető hatásáról cf. KIRÁLY 1989, pp. 64, 93-94.

MARINO, Giovanni Battista: Strage de gli innocenti del cav. Marino. All'illustrissimo sig. conte Francesco Martinengo Villagana.

In Venetia, appresso Giacomo Scaglia, (1633). 4^o, 154 + 93 pp.

Belső címlapokat nem tartalmaz. Az új számozással kezdődő rész tartalma: Della Gerusaleme distrutta. Canto settimo del cavalier Marino. - Invettiva contra il vitio nefando. Canzone del Marino. - Scherzi del cavalier Marino. - Vita di cavalier Gio. Battista Marino. Descritta dal cavaliere Francesco Ferrari. All'illustrissimo sig. Domenico Molino.

Példányleírás: Pergamenkötés. A gerincen: 243.

Azonosítás: KENDE 135; FERENCZI 204.

Zrinyiana: Marino kiseposzainak a Szigeti veszedelem-ben való imitációjáról cf. KARDOS 1932, pp. 161-163, 261-266. A kötet függelékében közölt Marino-életrajz tanulságairól és a vérrel írás toposz hatásáról cf. KOVÁCS 1985, pp. 119, 273, 430.

14 Le Metamorfosi Di Ouidio ridotte da Giouanni Andrea dell'Anguillara, in otaua [sic] Rima, impressione sesta. in rubro Carmasin. in 4.

OVIDIUS Naso, Publius: Le metamorfosi di Ovidio. Ridotte da Giovanni Andrea dell'Anguillara in ottava rima. Impressione sesta. Al christianissimo re di Francia Henrico Secondo. Di nuovo dal proprio auttore rivedute, et corrette. Con l’annotationi di M. Gioseppe Horologgi, con postille, et con gli argomenti nel principio di ciascun libro di M. Fran»cesco Turchi.

In Venetia«, appresso Fabio, et »Agostino Zoppini, 1584.« 4^o, 268 pp.

Példányleírás: Piros bőrkötés, két pár hasonló bőrszalaggal. A gerincen olvashatatlanná fakult szám. Az előzéklevél versón: 568. A címlap közepéről, a nyomdászjelvénnyel és a szöveg egy részével féltenyérnyi rész kitépve - a szakadás egykorú papírral kifoldozva.

Bejegyzések: A címlevél megerősítésére szolgáló papíron: uin da Modena.

Azonosítás: KENDE 154 (a DAUN-féle rendezés hibájából tévesen a Catalogus VII. 12. tételével azonosítva); FERENCZI 367. A kiegészítés NUC alapján.

Zrinyiana: Latin Ovidius-kötetei (vide n^o 270, 274) mellett Dell'Anguillara olasz Metamorphoses-fordítását is hasznosíthatta Zrínyi. Cf. KOVÁCS 1985, p. 200.

MARINO, Giovanni Battista: L'Adone. Poema del cavalier Marino con gli argomenti del conte Fortuniano Sanvitale, et l’allegorie di don Lorenzo Scoto.

In Venetia dal Sarzina, [1626]. 4^o, 577 pp.

Példányleírás: Pergamenkötés. A gerincen: 122.

hátsó táblán, belül:

L'inuerno alli santi. (Dr. 11.)

ibid., a tábla hosszanti éle mentén: Tauasz szerelmeseknek, niar arosnak osz vitetnek, tel / szentnek. (Dr. 12.)

Azonosítás: KENDE 134; FERENCZI 281. A keltezés NUC alapján.

Zrinyiana: Az Adone és Zrínyi alapos összevetése még nem történt meg, pedig e vizsgálatot már Négyesy kezdeményezte. Cf. KIRÁLY-KOVÁCS 1983, pp. 179-181. Zrínyinek a kötetbe bejegyzett madrigáljáról cf. KOVÁCS 1979. pp. 160-162; KOVÁCS 1982, pp. 16-17 (a bejegyzés hasonmásával); KOVÁCS 1985, pp. 25-26, 102-104.

ARIOSTO, Lodovico: Rime et satire di M. Lodovico Ariosto, da lui scritte nella sua giovent(u). Con l’annotationi intorno a' concetti et brevi dichiarationi d'alcune historie che in esse si contengono, di M. Francesco Turchi Trevigiano.

In Vinegia, appresso Gabriel Giolito de' Ferrari, 1567. 12^o, 121 + 66 pp.

Azonosítás: Firenze, Biblioteca Nazionale pld. Ariosto életművéből a Rime és a Satire előbb külön kiadásokban jelentek meg, majd 1557-ben első ízben együttesen, de a Catalogus-étól eltérő cím-fogalmazással. Vele egyező címkezdet a fenti kiadásban jelenik meg először s azután 1600-ig még hat további velencei kiadásnál megismétlődik. Zrínyi példánya bármelyik lehetett.

ARIOSTO, Lodovico: Orlando furioso di M. Lodovico Ariosto. Tutto ricorretto, et di nuove figure adornato. Con le annotationi, gli avvertimenti, et le dichiarationi di Jeronimo Ruscelli. La vita dell'autore descritta dal signor Giovanbattista Pigna. Gli scontri de' luoghi mutati dall'autore dopo la prima impressione. La dichiaratione di tutte le istorie, et favole toccate nel presente libro, fatte da M. Nicol(o) Eugenico. Di nuovo aggiuntovi: li Cinque canti del medesimo autore, et una tavola de' principii di tutte le stanze, con altre cose utili et necessarie.

In Venetia, 1587, appresso Felice Valgrisi. 4^o, 621 pp.

Példányleírás: Pergamenkötés. A gerincen: 121. Az első táblán, belül: 34.

Azonosítás: KENDE 5; FERENCZI 279.

Zrinyiana: Két - vagy esetleg három - Orlando furioso-kiadása közül Zrínyi valószínűleg a Cinque canti-t is tartalmazó jelen editiót használta. Ez utóbbi ismeretére vall ugyanis a II. Idillium-ban említett “Mérges Morgona". Cf. SIMON 1988, pp. 17-24. Ariosto eposza a Szigeti veszedelem egyik mintája volt. Cf. ARANY (1859-1860) 1962, pp. 330-439; MÁLLY 1935, pp. 294-296; DI FRANCESCO 1979, pp. 356-359.

ARIOSTO, Lodovico: Orlando furioso di M. Lodovico Ariosto. Con gli argomenti in ottava rima di M. Lodovico Dolce et con le allegorie a ciascun canto di Thomaso Porcacchi da Castiglione aretino. Diligentemente corretto et di nuove figure adornato, con la tavola di tutte le cose che nell'opera si contengono.

Venetiis, Niccol(o) Misserino, 1596. 12^o, 575 ff.

Azonosítás: Gesamtkatalog der preussischen Bibliotheken, t. VI, Berlin, 1934, col. 511. A Catalogus-ban megadott címkezdettel 1570-től kezdve jelent meg az Orlando furioso számos kiadásban, különböző velencei kiadóknál. Ezek azonban eleinte mind 8^o formátumúak. 12^o alakban Misserino adta ki a könyvet változatlan címmel 1596, 1600, 1604, 1609 és 1617-ben. Zrínyi példánya e kiadások valamelyikéből származhatott. A Catalogus jelen tételével a DAUN-féle rendezés és ennek nyomán KENDE 4. tévesen a n^o 516. alatti Ariosto-kiadást azonosította.

Zrinyiana: Vide n^o 341.