Bibliotheca Eruditionis
a program
a projekt részei:
könyvtörténeti adatbázisok
olvasmánytörténeti adatbázisok
a
Zrínyi-könyvtár 3D-s rekonstrukciója
A magyar nemzeti könyvtárban a retrospektív nemzeti bibliográfia munkálatai hosszú évtizedek óta folynak, és az eddigi eredmények túlzás nélkül mondhatóak nemzetközileg is egyedül állónak, hiszen a bibliográfiai számbavétel és az összes példányadat mellett a kötetet rögzítik az egyes kiadások történetét is.
A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén, illetve az Egyetemi Könyvtárban, majd a Mûvelõdéstörténeti Intézetben két évtizede folynak olyan szervezett kutatások, amelyek a Kárpát-medence XVI-XVIII. századi olvasási szokásait tárják fel. Ezek elsõ lépéseként a korábbi nagyszámú publikációkban, és a történeti Magyarország levéltáraiban kellett mindazokat a forrásokat megkeresni, amelyek könyvek használatával kapcsolatos információkat tartalmaznak. A tudományos kutatási anyag impozáns sorozatban folyamatosan jelenik meg.
A most induló kutatási és alkalmazási program eredményeképpen egy, a magyarországi mûvelõdéstörténet XVI-XVIII. századi korszakának tanulmányozásához alapvetõ adatbázisrendszer jön majd létre, amelyik alapkutatási eredményeket dolgoz fel a szellemtudományokban ritkaságnak számító kvantitatív kataszterrel, amelyet egyedülállóan egészít ki a korpusz egy jelentõs részének multimédiás bemutatása (könyvek, kötések, illusztrációs anyag).
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az adatbázisok választ adnának azokra a kérdésekre, hogy ki, mikor, milyen könyvet olvasott és gyûjtött a XVI-XVII. századi Kárpát-medencében, s a rendszerben mindez összekapcsolódna a legfontosabb könyvtörténeti levéltári forrás megjeleníthetõségével és a legjellemzõbb kötetek illusztrációs anyagának megtekinthetõségével. Az interdiszciplináris tudományos hasznosíthatóságon kívül átélhetõvé válna a reformáció utáni 200 év magyarországi tudományossága és az európai tudomány és olvasmányanyag teljes recepciója.
Mindez középiskolai tanulóktól kezdve tudományos kutatókig igen sokfajta felhasználó igényeit tudja kielégíteni.
a projekt részei
A projekt tulajdonképpeni célja a Kárpát-medencében a XVI-XVII. században elõforduló könyvanyag (potenciális olvasmányanyag) rekonstrukciója, vagyis a Régi Magyarországi Nyomtatványok Virtuális Könyvtár: a magyar nemzeti bibliográfia XV-XVII. századi részének digitalizálása. Ez az adatbázis három részbõl áll:
Háttér adatbázisként az olvasmánytörténeti adatbankhoz a nemzeti könyvtár régi könyv katalógusa szolgál majd. Ennek XVI. századi része elkészült. Az antikva katalógus maga is két részbõl áll:
olvasmánytörténeti
adatbázisok
Az említett két évtizedes kutatásokkal megalapozva épül (részben elkészült) egy, a magyar olvasmánykultúra 1526 és 1750 közötti egész idõszakát átfogó adatbázis. Ez a következõket tartalmazza:
A négy adatbázis SQL szinten lekérdezhetõ, s hypertextes felületen egyik a másikba kapcsolódik, és így teljesen átjárható.
A
Zrínyi-könyvtár 3D-s rekonstrukciója
A 3 dimenziós virtuális felületek a számítástechnika szórakoztatóipari területén ma már rendkívül elterjedtek és igen népszerûnek mondhatóak. Természetesen kialakult az igény ilyen felületek hálózati használatára is. E virtuális valóságot szimuláló nyelven megalkotott 3D "világokban" a felhasználó szabadon bolyonghat és folytathatja útját az itt elhelyezett linkeket követve. A linkek révén a virtuális terek összeköthetõek "hagyományos" elektronikus dokumentumokkal, képekkel és szövegekkel egyaránt.
|
Csáktornya |
Ennek konkrét kísérleti megvalósítása a költõ Zrínyi Miklós könyvtárának eredeti állapot szerinti virtuális rekonstrukciója. A szakemberek a könyvleltárak alapján már korábban rekonstruálták ezt az anyagot, amely teljes egészében Zágrábba került. Zrínyi személye és az általa hasznosított hatalmas barokk mûveltséganyag önmagában is kiemeli könyvtárát a nagy magyar gyûjtemények közül. Rendkívül fontos azonban az a körülmény, hogy a kutatóknak sikerült a különféle közvetlen és közvetett források alapján szinte 100%-ban megállapítani, mely könyvekbõl állt a könyvtár, sõt a könyvek helyrajzi viszonyát is rekonstruálni lehetett. A 3D-s megvalósítás azt jelenti, hogy az egykori eredeti helyszíneken készült felvételek, valamint a korabeli ábrázolások és feljegyzések segítségével a hálózaton újra lehet "építeni" a ma már sajnos sehol sem létezõ könyvtárat, mégpedig szakmailag teljesen korrekt tartalommal és a könyvtár egykori vizuális képét is felidézve. |
A virtuális polcokon sorakozó "kötetekhez" címlapokat és leírásokat lehet rendelni, a könyvtár térbeli képét a korban rendkívül fontos emblematika alapképeivel lehet felszerelni. Az ilyen típusú számítógépes rekonstrukció hálózati megvalósítása modell-értékû lehet a történelmünk során sajnos nagy számban elpusztult gyûjtemények "újrateremtése" területén, így pl. módszertani kiindulópont lehetne a Bibliotheca Corviniana majdani virtuális rekonstrukciójához.
| deutsch |
| Home Page |
